E néhány Aluaş-ról szóló sor megírásába úgy vágtam bele, hogy
személyesen nem ismertem őt, meghalt mire a kolozsvári szociológia tanszék
diákjává váltam. Ha élne, idén lett volna 85 éves – ennek az évfordulónak az
alkalmából szervezett egy rá emlékező szimpóziumot a BBTE szociológia
tanszékének román tagozata. S hogy miért ennyire fontos a személye ma, és főleg
miért lenne érdekes a számunkra? Tartok tőle, hogy a válasz sokak számára
meglepő: mivel ő mai kolozsvári szociológia oktatás és kutatás intézményes
kereteinek megalapítója.
Ion Aluaş 1927-ben született Csákigorbón (Gârbău, Szilágy megye), görög-katolikus családban. Az iskolát hányattatott módon végzi el: az otthoni elemi osztályok után a líceumot Dézsen kezdi, de a háború és a szegénység miatt az első év után kénytelen abba hagyni a tanulást és hazamenni. 1941-43 között otthon tanul, majd 1944-től a Tribuna Ardealului napilap ösztöndíjának köszönhetően a kolozsvári Gheorghe Bariţiu katolikus líceumban, ezt abszolválja 1948-ban.
Az egyetemet a kolozsvári egyetem filozófia karán kezdi, de Bukarestben fejezi be. 1952-ben tanársegédnek nevezik ki a kolozsvári egyetem történelem tanszékére, majd pár év moszkvai továbbtanulás után a filozófia tanszéken köt ki. Itt egy idő után már szociológia kurzusokat is tart, szociológia-történet és vidékszociológia tárgyakat – e tantárgyak oktatásának a jelentőségét az adja, hogy ez időben a szociológia egyetemi oktatása megszűnik, azt a kommunista hatalom rendszerellenes, burzsoá tudománynak tekinti. Egyetemi tanárként viszonylag gyakran jár külföldre, főleg konferenciákra, de Párizsban például tanulmányi ösztöndíjjal tölt el három hónapot.
A szociológia-oktatás és a szociológiai kutatás kolozsvári intézményesítésével kapcsolatosan élettörténetének három momentumát kell feltétlenül kiemelni:
- A
„Szociológiai laboratórium” megalakulását a BBTE keretében. E
kutatóintézetet 1967-ben hozzák létre, 1968-tól pedig Aluaş lett az igazgatója. Ez által sikerül újra otthont adni a szociológiai
kutatásoknak az egyetemen. Az intézet legnagyobb horderejű kutatásaiként
egy Lápos-vidéki, egy móc-vidéki és egy Hargita megyei kutatást szoktak
leggyakrabban emlegetni. A részben Gusztiánus hagyományok alapján
szervezett kutatások az országos területrendezési program keretében, tehát
állami „megrendelésre” készültek. E kutatások végtermékeiként több gépelt
kötet maradt fenn, ezek nagyrészt a kutatások összegyűjtött nyersanyagát
tartalmazzák. Publikációk sajnos nem készültek ezekből a kutatásokból. A
szociológiai laboratóriumhoz fűződik továbbá Aluaş-nak egy magyar
szempontból feledhetetlen tette: az intézetbe alkalmazta
matematikusként-statisztikusként a börtönökben meghurcolt Venczel
Józsefet, aki aztán korai halálági ebben az intézetben dolgozott. Így
kapcsolódik Venczel közvetlenül a mai kolozsvári szociológiai iskolához.
- A
rendszerváltás után Aluaş-nak fő szerepe
van a szociológiai oktatás önállósodásában, az önálló szociológia tanszék
megalakulásában, melynek vezetője lesz. Az új tanszék keretében jelentős
szerepet vállal a magyar tagozat kiépítésében is, és többek szerint neki
köszönhető a szociológia tanszéken belüli híresen konfliktusmentes
magyar-román viszony. A magyar tagozattal kapcsolatos szerepéről azonban
keveset tudok.
- 1993-ban
megalapítja az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontját. A tanszék keretein
belül létrehozott intézet ma is működik, az alapító nevét a kutatóintézet
„Ion Aluaş Dokumentációs Központja” őrzi.
Aluaş 85. születésnapja alkalmából egy könyvet is kiadtak a
hozzátartozói, „Ion Aluas 1927-1994. Memoriile unui intelectual scrise
de prietenii lui” címmel (Egy értelmiségi emlékiratai, barátai által
írottan). A családtagok kezdeményezéséből készült kiadvány tartalmát tekintve
igencsak változatos. Aluaş részletes biográfiájával kezdődik, majd munkatársainak
visszaemlékezéseivel folytatódik. Van benne két naplórészlet, valamint
tanítványainak-barátainak további róla írt szövegei. A kötet szakmailag
legfontosabb részét négy, kéziratban hátramaradt tanulmány képezi, amelyek itt
jelennek meg először:
Istoria doctrinelor
sociologice
Teoria genezei
capitalismului la Max Weber
Weber sau filosofia
ambivalentei eroic asumate
Polifunctionalization. A
possible way of recovery of the rural
E tanulmányok mellett még két Aluaş-szöveg található a kötetben, a mócvidéki kutatás eredményeit tartalmazó füzetek összefoglalása (amelyet azonban Vedinas Traian részben átfogalmazott), valamint egy rövid, személyes feljegyzés Venczel Józsefről, a család hagyatékából.
A kötet tudományos szempontból hasznos része tehát mindössze az a néhány tanulmány, amely most válik szélesebb olvasókör számára is elérhetővé. Jelentőségét szerintem nem is ez adja, hanem az Aluaş-ról nyújtott életrajz. Annak az Aluaş-nak az életrajza, akit a diákjai „A császár”-nak neveztek, és akiről mi, akik személyesen nem ismertük, mindeddig legfeljebb szóban terjedő anekdoták formájában hallottunk. Igaz, az így kialakult kép szimpatikusabb, mint a Gáll Ernőé: egy szakmailag elismert, különc de életvidám, a mulatságot is szerető személy képe. Talán ezt a képet sem lenne fölösleges rögzíteni.
Ion Aluaş a Farkas-utcai tanszéki irodában
A híres máramarosi Petreuş-testvérekkel
Felszabadult pillanatok az avassági terepmunkán
2012.december 2.